Márpedig a Suzuki lassú

De nemcsak a Suzuki.
Hanem a furgonok is.
Minél nagyobb, pláne ha platós akkor az lassú.
És kész.
Ha gyors, akkor is lassú.
A számok, ott a műszerfalon mellékesek ha megelőz egy Suzuki (vagy egy furgon pláne platós furgon) akkor mi még a lassúnál is lassúbbak vagyunk és a minimum hogy utána kell eredni - haladók vissza is előzhetik.
Mert a presztízs és a sebesség teljesen összefüggő dolgok ugye :D :D :D :D
Régóta figyelem ezt a jelenséget.
Ma utolért egy új Kia aztán lemaradt majd újra kezdett beérni - kiderült, "üldözte" egy furgon amikor az mindannyiunkat elhagyott újra helyreállt a béke :) :)
Tőlünk is rosszabbul járnak a kamionosok, akik az utóbbi időben felgyorsultak 100 közelébe.
Facebookon egyre több panasz, hogy megelőzik őket a személyautósok, aztán lelassítanak.
Hát persze, mert a kamion, az nagyon lassú.
Ha pedig megelőzték, nyugodtan felvehetik a szokásos utazótempójukat -ha lassabb a kamiontól is- mert a kamion úgyis lassabb.
Ha nem, akkor is de.
:) :) :)

Aszfaltbetyárok

Megfigyeltem egy érdekes dolgot, ami már ugyan nem új, de most kezdett el igazán terjedni.
Ez egy felfogás, mely szerint az aszfalt széle az a világ széle onnantól szakadék van, romlás és rombolás, a világnak vége :)
Milyen megjelenési formákban ölt ez testet ?
- Balra kanyarodó mögé érkezve nem kerüli ki, ha meg kell állni sem. Ha széles a padka, jó minőségű, elférne, akkor sem megy le, inkább megáll.
- Egysávos úton szemben érkezve ő nem húzódik le az aszfaltról, mind a négy kerék az aszfalton marad
- Mentő ha jön, fékez, lehúzódik, de marad az aszfalton (a két korábbi már megy egy ideje, de ez új, a múlt héten láttam a tükörben)
Valahogy kialakult ez a gondolkozás, a fenti három dolog csupán bosszantó, azonban lehet egy balesetveszélyes aspektusa is:
Ha mindig és minden körülmények között az aszfaltban és csakis az aszfaltban gondolkozik, akkor vajon egy balesetveszélyes helyzetben (pl. egy rossz előzés kivédése esetén) sem fog lehúzódni az útról?

Kit akarunk mi oktatni?

Jellemző, hogy közlekedve sokszor, sokminden nem tetszik.
De olyan sok az autó és az autó, hogy bármit teszünk, az a morálon nem fog változtatni, maximum felidegesítjük egymást.
Gondoljunk csak bele: csak egy hosszú hétvége végén mennyi és mennyi autó áll a dugóban az M7-esen.
És ez csak egy (fél) nap, egyetlen út, egyetlen oldala.
Hát hogyan is hiheti bárki is, hogy ha elkezd "tanítani" bármi is megváltozik? :) :)
Holnap, holnapután, egy év múlva ugyanaz lesz, mert másokkal találkozunk.
Hogy mégis mit tehetünk?
Kezeljük úgy a közlekedőtársakat, ahogy szeretnénk, hogy minket is kezeljenek.
Például, nyugodtan villogj rá a lassabbra az autópályán, ha neked ez elől haladóként tetszene.
Illetve fordítva:
Lassabbként nyugodtan menj ki a gyorsabb elé, ha ez a gyorsabb autós szemszögéből tetszene.
Ilyen egyszerű.
Képzeld a másik helyzetébe magad.
Ha ezt szem előtt tartjuk, így viselkedünk, akkor mindent megtettünk, ami tőlünk telhet egy jobb hangulatú közlekedésért.
Nem utolsósorban nekünk mindenképpen nyugodtabb, konfliktusmentesebb, jobb hangulatú utunk lesz.

Alkalmazkodni a hülyeséghez

Sokat gondolkoztam azon, hogy vajon mi a legnehezebb az autóvezetésben és talán meg is találtam a választ.
Elneveztem ezt a jelenséget az "alkalmazkodás a hülyeséghez"-nek.
Ez bizony nehéz.
Korábban már írtam az ösztönös sebességről, vagyis, hogy az autósok jelentős része nem aszerint vezet, hogy hol-mennyi a megengedett, hanem csak úgy ösztönösen megy az úton.
Mivel sokan vannak, ők diktálják a forgalom ritmusát.
90-esben 70-el.
50-esben 80-al.
(Bónuszkérdés: hol fog mérni a rendőr? :) )
Ha nem alkalmazkodom hozzájuk, akkor mindenkit fel fogok idegesíteni mert egymást fogjuk előzgetni.
Így inkább alkalmazkodom.
De ez -tudva közben hol-mennyi lenne az annyi- bizony sokszor nehéz.
Így nyáron, a nyári autósok kitódulásával az utakra a téma különösen aktuális.
Nyugaton sok helyen láttam sebességjelző táblákat ott is, ahol nem volt korlátozás. Kitáblázzák az általános sebességhatárt mintegy emlékeztetőül.
Szóval mintha módszeresen kitennék több helyen is a 130-asokat a sztrádára vagy a 90-eseket a főutakra.
Lehet segítene.
De nem biztos. :)

Az autós bulvár is bulvár

Autósként nagy fogyasztója vagyok az autós médiának.
Vagy voltam.
Mert elkezdett bulvárosodni.
A sok baleset, az utcai verekedések, a filozofálgatás a gumikról, hogy melyik hogyan, hány méter , milyen sebességről -lehet csak nekem és nálam - tönkreteszik a vezetés élvezetét.
Nem azért, mert nem történhetne velem is baleset, hanem pontosan azért!
Az örömöt, az élvezetet, de a teljesítményt is beárnyékolja ez a sok félelem amit gerjeszt bennem.
Tegnap szakadt el a cérna.
A vezess hu lassan már csak ebből áll, így a FB-on leiratkoztam róla korábban, de most a Totalcar is kitett magáért a régi autó vs új autó ütközési tesztjével.
Nem is néztem meg az ajánlott videót, mert azt gondolom, nekem erre nincsen szükségem.
Tanulni nem lehet belőle, félni pedig nem akarok.
Salgótarjániként, a 80-a években gyerekként, majd a 90-es években kamaszként én a ralisok között nem ebben a félelem-központú autózásban szocializálódtam és nem kívánok sem leereszkedni erre a szintre, sem pedig félve beülni nap mint nap.

Változnak az idők

1992-ben autószerelőnek tanultam még. Akkoriban Gépjármű-diagnosztika és javítás (vagy valami ilyesmi) nevű tantárgyban mesélte a tanár, a felújítások tanítása közben, hogy Németországban olyan magasak a javítási óradíjak, hogy bizony egy sebességváltót szét sem szednek hanem kompletten (!) cserélik.
Mert a komplett csere olcsóbb mint szétszedni és javítani, felújítani a hibás alkatrészt, alkatrészeket.
Azóta eltelt 25 év.
És itt vagyunk.
Nem szedjük bizony szét nemhogy a váltót de a komplett motort sem bontjuk szét.
Tudjuk, hogy a Suzuki a világ egyik legmegbízhatóbb autója de sajnos van azért egy-két hibája. Például eltöri a dugattyút. A kocsi így is megy, persze nem a végtelenségig, a szervizig simán.
Enyémmel is ez történt és a motort szét se szedtük, ment bele kompletten egy másik mert a dugattyúk kicserélése többe lett volna, már csak alkatrészileg is, mint a másik motor egyben.
Szóval haladunk, bizony, most már a motor is kompletten cserés, nem szerelgetünk. :)
Mert bontotttan olyan olcsó, hogy nem éri meg még az olcsó szervizben se foglalkozni vele.
Ja, és akinek Suzukija van, ne felejtesen el idejében olajat motort cserélni! :) :)

Egymás segítése

Nem közlekedhetünk - sőt nem is élhetünk - anélkül, hogy egymást segítenénk.
Ez jutott ma eszembe amikor egy kamion előzésébe kezdtem az M5-ösön de egy Audi S6 villogásba kezdett mögöttem.
Na nem úgy kell elképzelni, hogy a béna Suzukis kicammogott 100-al a 200-al jövő elé ..... dehogy!
Én 130-al haladtam, ő meg kb 150 körül, sima gázelvétel a részéről elég lett volna.
Én egy pillanat alatt döntöttem.
Segítek.
Visszamentem a kamion mögé és (hirtelen) fékezéssel lelassítottam 100-ra.
Megtehetem.
Fürge a Suzuki.
Bár eltelt kis időbe míg az Audi elhaladt -a kis sebességkülönbség miatt- de utána pikk-pakk visszagyorsultam 130-ra.
Segíteni kell őket.
A szegény Audi S6-ososokat (de írhatnék még egy sor sportos nagyautót vagy SUV-ot) mert nekik ez nem megy ilyen egyszerűen.
Nem tudják visszanyerni a haladási sebességüket ha kb. 20-at elvesztenek belőle.
Legyünk toleránsak velük.
Velük, a gyenge autósokkal és engedjük útjukra őket.
Nem mindenkinek van ilyen fürge autója mint a Suzuki, ami hamar visszagyorsul :) :)