Rengeteget foglalkozom vele. Olvastam egy könyvet, amiben kifejtik, valójában nem tudhatjuk mit gondol a másik ember. Ahogy ők sem tudják, mi mit gonolunk.
Eszerint a könyv szerint nem is szabad gondolatolvasással foglalkozni, el kell hessegetni, ha ilyenen kapjuk magunkat.
Mivel én nem tudok leszokni róla, mostanában új megközelítésekkel próbálkozom,amik megnyugtatóbbak.
Vegyünk egy régóta idegesítő dolgot: kivág elém egy autó, ami utána már lassan megy.
Bosszankodtam, hogy "addig volt volt csak sürgős, amíg elém nem jöttél, utána már ráérsz".
Ezzel aztán jól fel is húztam magam régebben.
(Hagyjuk ezt, hogy meg kell előzni, erre nincs mindig biztonságos lehetőség.)
Tegnap ugyanez történt és másképpen igyekeztem megközelíteni:
Mi van, ha a szó sincs arról, hogy addig sürgős utána már nem?
Az autós előttünk, lehet szimplán lassú.
Mindig lassú.
És mivel ebből indul ki ő, így mást is lassúnak hisz, ezért vágott is ki elém, mert azt hitte, én is lassan jövök.
Azonkívül, hogy ez sokkal valószínűbb, sokkal megnyugtatóbb is.
Nem változik semmi, csak én leszek nyugodtabb, így nekem jobb :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése